Épületeken belüli szennyezett levegő hatásai

A nem megfelelően szellőztetett helyiség levegője számtalan veszélyt rejteget. Az elégtelen szellőztetés leggyakoribb következményei: szennyezett beltéri levegő, párásodás, a penészgomba elszaporodása, az atkák elszaporodása, valamint a belső levegő minőségének romlása.

Utóbbi azt jelenti, hogy megnövekszik a levegőben azoknak a légszennyező anyagoknak a mennyisége, melyek a tiszta levegő összetételét megváltoztatják. És ehhez nem feltétlenül szükséges, hogy a nyitott levegőn keresztül beáramoljon a szmog, hiszen a saját kilélegzett levegőnkkel is szennyezük saját környezetünket. De hasonlóan ronthatja a levegőminőséget a háziállat, a különböző berendezési tárgyak, a fal, a padló, a kárpitozott bútorok, szőnyeg, függöny. Ezekből káros anyagok szabadulnak fel, és a jól szigetelt, nem megfelelően szellőztetett helyiségekben szépen meg is maradnak, veszélyeztetve ezzel az egészségünket. Felmérések bizonyítják – hogy a beltéri levegő a hétköznapi otthonokban akár százszor rosszabb minőségű is lehet, mint a szabadtéri.

A belső levegőminőséget főként a gázok és gőzök, a szaganyagok, aerosolok, vírusok, baktériumok és spórák, valamint gombák jelenléte befolyásolja.

Hétköznapi veszélyforrások

Utóbbiak veszélyeit hellyel-közzel mindenki jól ismeri, ugyanakkor vannak olyan hétköznapinak tűnő, mégis veszélyes szennyeződések amik miatt sem szabad megspórolni a megfelelő szellőztetést. Ilyen káros anyag például a vízben jól oldódó, színtelen, szúrós szagú gáz, a formaldehid. A formalinként is ismert szerves, illékony vegyület elsősorban a faforgácslapokból vagy fűrészporból készült kiegészítőkből, bútorokból párologhat ki. Ezeket ugyanis formaldehid-gyantát tartalmazó kötőanyaggal préselik össze. Tapéták, parketták kezelésénél is rendszeresen alkalmazzák, légúti allergén hatása miatt lehet veszélyes: irritálja a felső légutak nyálkarhátyáját. Az arra érzékenyeknél a formaldehid hatására krónikus köhögés, nátha, nehézlégzés, légúti szűkület is előfordulhat.

Léteznek olyan illékony szerves anyagok, melyeket hiába használjuk a mindennapi életben, szobahőmérsékleten kipárologva jelentősen ronthatják a szoba levegőjének minőségét. Elsősorban háztartási vegyszerekről, ragasztókról, lakokkról és egyéb festékanyagokban lévő oldószerekről van szó. Ezek fejfájást idézhetnek elő, csökkenthetik a koncentrálóképességet, de akár szédülést, kimerültséget és szemirritációt is okozhatnak.

Nem is gondolnánk, de a színtelen, szagtalan radioaktív nemesgáz, radon is lehet az otthonunkban. A kőzetekben, talajokban található rádiumból keletkező radon atomok egy része a térbe jut, a helyiségben lévő radont pedig be- majd kilélegezzük. Bomlástermékei viszont a poros, dohányfüstös térben könnyen a porszemekre tapadnak, amik aztán belélegezve a légcsőre és a tüdő falára ülepednek le. Tény, hogy manapság szigorú előírások szabályozzák – épp ennek elkerülése érdekében – a radon tartalmű építőanyagok alkalmazását. Régebbi építésű lakásokban azonban még előfordulhatnak sugárzó építőanyaggal, például kohósalakkal.

Ahogyan azt a beveztőben is említettük, a leggyakoribb szennyező anyag a levegőben a szén-dioxid. Légzés útján, valamint az égési folyamat részeként kerülhet a légtérbe. A zárt térben azért nőhet meg gyorsan a szén-dioxid koncentrációja, mert a kilélegzett levegő szén-dioxid tartalma nagyobb, mint a beáramló külső levegőjé.

Mi lehet a megoldás?

Annak érdekében, hogy a felsorolt káros anyagok és egyéb szennyeződések ne halmozódjanak fel a légtérben, hővisszanyerő szellőztető rendszer alkalmazását ajánljuk. Ennél korszerűbb, energiatakarékosabb és hatékonyabb megoldást nem találni pillanatnyilag a piacon. A hővisszanyerő szellőztető működésének elve, hogy az elhasznált beltéri levegőt – annak páratartalmával együtt – újrahasznosítja. Így alacsonyabb lesz az épület fűtési és hűtési költsége is. A hővisszanyerő szellőztető rendszer emellett megfelelő levegőminőséget is biztosít, mivel a visszaáramoltatott levegőt folyamatosan szűri. Így sem por, sem pedig pollen nem kerül be a belső levegőbe, valamint a bent felgyülemlett szennyeződéseket is a szabadba ventillálja. Nemcsak hatékonysága és korszerűsége szól mellette, hanem az is, hogy a középületeknél 2015 óta már csak olyan ingatlan építhető, melynek energetikai rendszere megközelíti a passzívház építésére vonatkozó követelményeket – ez a szabály 2018. január elsejétől a lakóingatlanokra is érvényes lesz.