Hőszivattyúk
Mi a hőszivattyú?
A hőszivattyú a háztartási hűtőgépekhez hasonló elven működő rendszer, úgy von el hőt a környezetből, hogy azt magasabb hőmérsékletszintre emelve fűteni lehessen.
Használatával a fűtésköltség akár a kazános rendszerek költségeinek felére is csökkenthetők.

A hőszivattyúk fontos tulajdonságai
A hőszivattyú jelenleg az egyik legenergiatakarékosabb fűtési megoldásnak számít, mert működéséhez felhasználja a környezetben rendelkezésre álló energiát, így az alacsony hőmérsékletű hő magasabb hőmérsékletre szivattyúzható.
Hűteni és fűteni egyaránt lehet vele: fűt a gáz-, villany-, olaj- és vegyestüzelésű kazán, és hűt a klímaberendezés helyett, valamint a villanybojler működését is kiváltja, amikor meleg vizet készít. Egészen pontosan a környezetünkben – a levegőben, a vízben, a talajban – tárolt napenergiát hozzáadott plusz villamosenergia felhasználásával fűti az épületeket.
Nemcsak gazdaságos és biztonságos, de rendkívül környezetbarát megoldásról van szó, hiszen a hőszivattyú működése nem jár szénmonoxid kibocsátással.
Hogyan működik a hőszivattyú?
Ismerd meg a részleteket!
A hőszivattyú általában egy beltéri és egy kültéri egységből áll. A beltéri egység legtöbbször egy kazán méretű berendezés, ami tartalmazza a fűtési és használati meleg víz rendszer energiaellátásához és szállításához szükséges szivattyút, tágulási tartályt és vezérlést. (Levegő-víz hőszivattyú esetén egy használati melegvíz tárolót is a rendszerbe építenek, melynek lényege, hogy nagy hőcserélő felülettel rendelkezzen.) A hőszivattyú kompresszora – villamosenergia felhasználásával – először összesűríti a gáz halmazállapotú hűtőközeget, amitől az összesűrített gáz felmelegszik. Ezután a forró gáz melegét a beltéri egységben lévő kondenzátor adja le, ezt használjuk fűtésre és melegvíz előállítására. A korábban összesűrített gáz ezalatt kihűl, lecsapódik, újra folyadékká válik.
A folyékony közeg pedig egy expanziós, vagyis fojtó szelep segítségével tágasabb helyre, az elpárologtatóba áramlik. Ott az alacsonyabb nyomás hatására újr gáz halmazállapotúvá válik a közeg, kitágul és jelentősen lehűl. A kültéri egységben lévő elpárologtatón keresztül átszívott levegő segítségével a rendszer előmelegíti a klímagázt. Ez még téli napokon is működik, mert a külső környezet az év leghidegebb időszakában is melegebb, mint ebben az állapotában a klímagáz. Így nyerhető ki a levegő energiája. Az idő javulásával, vagyis nyáron megfordítható a hőszivattyú körfolyamata, ilyenkor fűtés helyett hűtésre lehet használni a rendszert, vagyis a helyiségek levegőjét hűteni lehet. Közben a használati melegvíz előállítása is működik. A klimatizálást ebben az esetben az automatika megállítja, a rendszer fűteni kezdi a tárolót, majd kis idő múlva újra folytatódik az épület hűtése.
Hőszivattyú előnyei
Könnyen kezelhető
Könnyen kezelhető, jól karbantartható, önműködő rendszerről van szó, amely jelentős mennyiségű energiát takarít meg.
Olcsó
A hűszivattyús fűtés sokkal olcsóbb, mint a gázkazán használata, emellett igen kedvező a karbantartása és az üzemeltetése is.
Gyorsan létrehozható
Gyorsan létrehozható, hiszen a levegő-víz hőszivattyú akár egy nap alatt is telepíthető, nincs szükség kútfúrásra.
Nem szükséges gázbekötés
Nincs szükség gázkazánra, gázbekötésre, gázkéményre, nem fenyeget a szénmonoxid-mérgezés veszélye.
Összekapcsolható más fűtéssel
Egyszerűen és könnyen összekapcsolható a hagyományos fűtési rendszerekkel, még akár vízteres kandallóval és cserépkályhával is.
Nem gond a szélsőséges időjárás
Szélsőséges időjárási körülmények között is használható. A korszerű hőszivattyúk -25 és +45 fok között is működnek.
A hőszivattyú típusai

Levegő-víz hőszivattyú
- A szivattyú a levegőből nyeri ki az energiát
- Különösebb előkészületek nélkül, Gyorsan és egyszerűen telepíthető
- Alacsony beruházási költsége van
- Egyszerűen illeszthető már meglévő fűtési rendszerhez
- Alacsony zajjal működik

Levegő-levegő hőszivattyú
- A kültéri levegőből nyeri az energiát
- Kompakt megoldás
- egyszerűen és gyorsan telepíthető
- Alacsony beépítési költség

Föld-víz hőszivattyú
- Kinyerhető energia szempontjából a 2. helyen állnak a vízvíz hőszivattyúk után.
- Passzív hűtés ellenátására is alkalmasak
- Önállóan ellátja a ház teljes fűtését
- Jó és állandó hőhasznosítás jellemző rá.

Kompakt megoldás
- Kis helyen elfér a gépezet
- A beltéri egység és a melegvíz Tároló egymás felett helyezkedik el, ezzel egy kis egységet alkotva
A hőszivattyúk típusairól részletesen
Ebben az esetben – ahogy a rendszer neve is mutatja – a szivattyú a levegőből nyeri ki az energiát, aminek segítségével, és némi villamosenergia hozzáadásával vizet melegítünk. Egy olyan ventilációs rendszerről van szó, ami beszívja a levegőt, majd egy hőcserélőn keresztül lehűti azt, és visszaengedi a lehűlt levegőt a környezetbe. Előnye, hogy különösebb előkészületek nélkül, gyorsan és egyszerűen telepíthető. A hőszivattyúk közül ennek a típusnak a beruházási költsége a legalacsonyabb. Egyszerűen illeszthető a már meglévő fűtési rendszerhez. Viszonylag alacsony zajjal működik. Hátránya, hogy teljesítménye a külső hőmérséklettől függ és alternatív fűtési rendszert igényelhet.
A levegő-levegő hőszivattyú a kültéri levegőből nyeri a hőenergiát, amellyel a belső teret fűti. A külső levegő beszívása ventillátorokkal történik, a kültéri levegőből elvont hőt pedig a beltéri egységen keresztül adja le, levegő formájában. Ilyen hőszivattyúk tipikusan azok a klímaberendezések, melyek fűteni és hűteni is tudnak. Előnye, hogy gyorsan, egyszerűen és olcsón telepíthető, beépítése minimális bontással jár. Hátránya ugyanakkor, hogy a külső hőmérséklet függvényében változhat a klímaberendezés hatékonysága, illetve a kültéri egységhez tartozó ventillátorok nemkívánatos zajt kelthetnek.
Ide tartoznak a talajkollektoros és a talajszondás hőszivattyúk, amik a felhasználható, kinyerhető energia szempontjából a víz-víz hőszivattyúk után a második helyen állnak. Működési elvük lényege, hogy a talajrétegben nagyjából 100 méter mélységig tárolt napenergiát és a föld belsejéből érkező geometrikus energiát használják. Passzív hűtés ellátására is alkalmasak, így nagyon kevés energia felhasználásával egész évben kellemes hőmérséklet biztosítható az épületben. A talajkollektoros rendszerekhez szükséges csöveket a nagyjából másfél méteres mélységben kell a földbe ásni. A talajkollektorban víz és propiléngikol keveréke kering, és a talaj felszínéhez közelebbi rétegből szállítja a hőt. Előnye a jó és nagyjából állandó hőhasznosítás, nem kell engedély a talajmunkákhoz, önállóan ellátja a ház teljes fűtését. Legnagyobb hátránya a nagy helyigénye, a körülményes és nagy munkálatokkal járó elhelyezése, valamint az, hogy a terület árnyékoltsága esetén csökken a hatékonyság.
A talajszondás rendszer csöveiben fagyálló folyadék kering. Kis helyigényű rendszerről van szó, mely passzív hűtésre is alkalmas. Hátránya, hogy magas költséggel jár, bányakapitánysági engedély szükséges hozzá, tönkreteheti a fák gyökereit.
Ha valami miatt a szükségesnél kevesebb hely áll rendelkezésre a gépészet számára, abban az esetben kompakt rendszerek tervezésére és kivitelezésére is van lehetőség. Ennek lényege, hogy a beltéri egység, valamint a melegvíz tároló egymás fölött, egy kis egységben helyezkedik el, minél kevesebb helyet foglalva.
Mennyire energiatakarékos?

A hőszivattyúk rendkívül kevés áramot fogyasztanak, mivel az energiának akár a 75 százalékát is gyűthetik a környezetben (levegőben, vízben, talajban) tárolt energiából, és csak a fennmaradó 30%-ot nyerik villamos energiából. A hőszivattyú minden egyes kilowatt felvett energia mellé 4-5 kilowatt megújuló hőenergiát nyer ki a környezetből, ami 4-500%-os hatékonyság javulást jelent. A hőszivattyú tehát rendkívül energiatakarékos, és a meglévő fűtési rendszer mellé kiegészítésként is beépíthető a fűtési költségek optimalizálására.