Hőszivattyúk

Mi a hőszivattyú?

A hőszivattyú a háztartási hűtőgépekhez hasonló elven működő rendszer,  úgy von el hőt a környezetből, hogy azt magasabb hőmérsékletszintre emelve fűteni lehessen.

Használatával a fűtésköltség akár a kazános rendszerek költségeinek felére is csökkenthetők. 

A hőszivattyúk fontos tulajdonságai

A hőszivattyú jelenleg az egyik legenergiatakarékosabb fűtési megoldásnak számít, mert működéséhez felhasználja a környezetben rendelkezésre álló energiát, így az alacsony hőmérsékletű hő magasabb hőmérsékletre szivattyúzható.

Hűteni és fűteni egyaránt lehet vele: fűt a gáz-, villany-, olaj- és vegyestüzelésű kazán, és hűt a klímaberendezés helyett, valamint a villanybojler működését is kiváltja, amikor meleg vizet készít. Egészen pontosan a környezetünkben – a levegőben, a vízben, a talajban – tárolt napenergiát hozzáadott plusz villamosenergia felhasználásával fűti az épületeket.

Nemcsak gazdaságos és biztonságos, de rendkívül környezetbarát megoldásról van szó, hiszen a hőszivattyú működése nem jár szénmonoxid kibocsátással.

Hogyan működik a hőszivattyú?​

A hőszivattyú három egységből áll, egy beltéri, egy kültéri egységből és egy hűtőközegből. Ezek segítségével a természetben megtalálható energiát hasznosítja otthonaink fűtésére, mégpedig úgy, hogy a külső levegő hőtartalmát hőenergiává alakítja és leadja a belső környezetnek. Eközben pedig a közvetítő közeg lehűl, vagy felmelegyszik.

Ismerd meg a részleteket!

Hőszivattyú előnyei

Könnyen kezelhető

Könnyen kezelhető, jól karbantartható, önműködő rendszerről van szó, amely jelentős mennyiségű energiát takarít meg.

Olcsó

A hűszivattyús fűtés sokkal olcsóbb, mint a gázkazán használata, emellett igen kedvező a karbantartása és az üzemeltetése is.

Gyorsan létrehozható

Gyorsan létrehozható, hiszen a levegő-víz hőszivattyú akár egy nap alatt is telepíthető, nincs szükség kútfúrásra.

Nem szükséges gázbekötés

Nincs szükség gázkazánra, gázbekötésre, gázkéményre, nem fenyeget a szénmonoxid-mérgezés veszélye.

Összekapcsolható más fűtéssel

Egyszerűen és könnyen összekapcsolható a hagyományos fűtési rendszerekkel, még akár vízteres kandallóval és cserépkályhával is.

Nem gond a szélsőséges időjárás

Szélsőséges időjárási körülmények között is használható. A korszerű hőszivattyúk -25 és +45 fok között is működnek.

A hőszivattyú típusai

Levegő-víz hőszivattyú

Levegő-levegő hőszivattyú

Föld-víz hőszivattyú

Kompakt megoldás

A hőszivattyúk típusairól részletesen

Ebben az esetben – ahogy a rendszer neve is mutatja – a szivattyú a levegőből nyeri ki az energiát, aminek segítségével, és némi villamosenergia hozzáadásával vizet melegítünk. Egy olyan ventilációs rendszerről van szó, ami beszívja a levegőt, majd egy hőcserélőn keresztül lehűti azt, és visszaengedi a lehűlt levegőt a környezetbe. Előnye, hogy különösebb előkészületek nélkül, gyorsan és egyszerűen telepíthető. A hőszivattyúk közül ennek a típusnak a beruházási költsége a legalacsonyabb. Egyszerűen illeszthető a már meglévő fűtési rendszerhez. Viszonylag alacsony zajjal működik. Hátránya, hogy teljesítménye a külső hőmérséklettől függ és alternatív fűtési rendszert igényelhet.

A levegő-levegő hőszivattyú a kültéri levegőből nyeri a hőenergiát, amellyel a belső teret fűti. A külső levegő beszívása ventillátorokkal történik, a kültéri levegőből elvont hőt pedig a beltéri egységen keresztül adja le, levegő formájában. Ilyen hőszivattyúk tipikusan azok a klímaberendezések, melyek fűteni és hűteni is tudnak. Előnye, hogy gyorsan, egyszerűen és olcsón telepíthető, beépítése minimális bontással jár. Hátránya ugyanakkor, hogy a külső hőmérséklet függvényében változhat a klímaberendezés hatékonysága, illetve a kültéri egységhez tartozó ventillátorok nemkívánatos zajt kelthetnek.

Ide tartoznak a talajkollektoros és a talajszondás hőszivattyúk, amik a felhasználható, kinyerhető energia szempontjából a víz-víz hőszivattyúk után a második helyen állnak. Működési elvük lényege, hogy a talajrétegben nagyjából 100 méter mélységig tárolt napenergiát és a föld belsejéből érkező geometrikus energiát használják. Passzív hűtés ellátására is alkalmasak, így nagyon kevés energia felhasználásával egész évben kellemes hőmérséklet biztosítható az épületben. A talajkollektoros rendszerekhez szükséges csöveket a nagyjából másfél méteres mélységben kell a földbe ásni. A talajkollektorban víz és propiléngikol keveréke kering, és a talaj felszínéhez közelebbi rétegből szállítja a hőt. Előnye a jó és nagyjából állandó hőhasznosítás, nem kell engedély a talajmunkákhoz, önállóan ellátja a ház teljes fűtését. Legnagyobb hátránya a nagy helyigénye, a körülményes és nagy munkálatokkal járó elhelyezése, valamint az, hogy a terület árnyékoltsága esetén csökken a hatékonyság.

A talajszondás rendszer csöveiben fagyálló folyadék kering. Kis helyigényű rendszerről van szó, mely passzív hűtésre is alkalmas. Hátránya, hogy magas költséggel jár, bányakapitánysági engedély szükséges hozzá, tönkreteheti a fák gyökereit.

Ha valami miatt a szükségesnél kevesebb hely áll rendelkezésre a gépészet számára, abban az esetben kompakt rendszerek tervezésére és kivitelezésére is van lehetőség. Ennek lényege, hogy a beltéri egység, valamint a melegvíz tároló egymás fölött, egy kis egységben helyezkedik el, minél kevesebb helyet foglalva.

Mennyire energiatakarékos?

A hőszivattyúk rendkívül kevés áramot fogyasztanak, mivel az energiának akár a 75 százalékát is gyűthetik a környezetben (levegőben, vízben, talajban) tárolt energiából, és csak a fennmaradó 30%-ot nyerik villamos energiából. A hőszivattyú minden egyes kilowatt felvett energia mellé 4-5 kilowatt megújuló hőenergiát nyer ki a környezetből, ami 4-500%-os hatékonyság javulást jelent. A hőszivattyú tehát rendkívül energiatakarékos, és a meglévő fűtési rendszer mellé kiegészítésként is beépíthető a fűtési költségek optimalizálására.