Mi a hőszivattyú?

hoszivattyu_mukodese_borsodklimaA háztartási hűtőgépekhez hasonló elven működő rendszer, melynek lényege, hogy úgy von el hőt a környezetből, hogy azt magasabb hőmérsékletszintre emelve fűteni lehessen. A hűtőgép is ilyesmi szisztéma elvén működik: hőt von el a tárgyakból, hűti azokat, majd a hőt magasabb hőmérsékleten a környezetnek adja, energia felhasználásával. Nyugat-Európában évtizedek óta kipróbált és bevált műszaki megoldásról van szó, ami szerencsére Magyarországon is egyre elterjedtebb. Nem is csoda, hiszen használatával a fűtésköltség akár a kazános rendszerek költségeinek felére is csökkenthetők.

A hőszivattyú jelenleg az egyik legenergiatakarékosabb fűtési megoldásnak számít, mert működéséhez felhasználja a környezetben rendelkezésre álló energiát, így az alacsony hőmérsékletű hő magasabb hőmérsékletre szivattyúzható. Hűteni és fűteni egyaránt lehet vele: fűt a gáz-, villany-, olaj- és vegyes tüzelésű kazán, és hűt a klímaberendezés helyett, valamint a villanybojler működését is kiváltja, amikor melegvízet készít. Egészen pontosan a környezetünkben   – a levegőben, a vízben, a talajban – tárolt napenergiát hozzáadott plusz villamosenergia felhasználásával fűti az épületeket. Nemcsak gazdaságos és biztonságos, de rendkívül környezetbarát megoldásról van szó, hiszen a hőszivattyú működése nem jár szénmonoxid kibocsátással.

 

Hogy működik a hőszivattyú?

A hőszivattyú általában egy beltéri és egy kültéri egységből áll. A beltéri egység legtöbbször egy kazán méretű berendezés, ami tartalmazza a fűtési és használati meleg víz rendszer energiaellátásához és szállításához szükséges szivattyút, tágulási tartályt és vezérlést. (Levegő-víz hőszivattyú esetén egy használati melegvíz tárolót is a rendszerbe építenek.)

A hőszivattyú kompresszora – villamosenergia felhasználásával – először összesűríti a gáz halmazállapotú hűtőközeget, amitől az összesűrített gáz felmelegszik. Ezután a forró gáz melegét a beltéri egységben lévő kondenzátor adja le, ezt használjuk fűtésre és melegvíz előállítására. A korábban összesűrített gáz ezalatt kihűl, lecsapódik, újra folyadékká válik. A folyékony közeg pedig egy expanziós, vagyis fojtó szelep segítségével tágasabb helyre, az elpárologtatóba áramlik. Ott az alacsonyabb nyomás hatására újr gáz halmazállapotúvá válik a közeg, kitágul és jelentősen lehűl. A kültéri egységben lévő elpárologtatón keresztül átszívott levegő segítségével a rendszer előmelegíti a klímagázt. Ez még téli napokon is működik, mert a külső környezet az év leghidegebb időszakában is melegebb, mint ebben az állapotában a klímagáz. Így nyerhető ki a levegő energiája. Az idő javulásával, vagyis nyáron megfordítható a hőszivattyú körfolyamata, ilyenkor fűtés helyett hűtésre lehet használni a rendszert, vagyis a helyiségek levegőjét hűteni lehet. Közben a használati melegvíz előállítása is működik. A klimatizálást ebben az esetben az automatika megállítja, a rendszer fűteni kezdi a tárolót, majd kis idő múlva újra folytatódik az épület hűtése.

A lényeg tehát: a hőszivattyú működéséhez a hűtőközeg, más néven munkaközeg a legfontosabb. Ennek forráspontja alacsony hőmérsékleten van. Ha a kültéri levegőt, vagy a hőhordozó közeget az elpárologtatóba vezetjük, a másik oldalon lévő munkaközeg elvonja az elpárolgáshoz szükséges hőt a vízből vagy a levegőből, és folyadék halmazállapotúból gőzzé válik. Eközben a hőforrásként használt levegő vagy víz lehűl.

 

Mik a hőszivattyú előnyei?

 

 

A HŐSZIVATTYÚ TÍPUSAI

 

Gree_versati_hoszivattyu_GRS-CQ14PdNaB-K_borsodLevegő-víz hőszivattyú

Ebben az esetben – ahogy a rendszer neve is mutatja – a szivattyú a levegőből nyeri ki az energiát, aminek segítségével, és némi villamosenergia hozzáadásával vizet melegítünk. Egy olyan ventillációs rendszerről van szó, ami beszívja a levegőt, majd egy hőcserélőn keresztül lehűti azt, és visszaengedi a lehűlt levegőt a környezetbe.

Előnye, hogy különösebb előkészületek nélkül, gyorsan és egyszerűen telepíthető. A hőszivattyúk közül ennek a típusnak a beruházási költsége a legalacsonyabb, és egyszerűen illeszthető a már meglévő fűtési rendszerhez. Viszonylag alacsony zajjal működik.

Hátránya, hogy teljesítménye a külső hőmérséklettől függ és alternatív fűtési rendszert igényelhet.

 

Víz-víz rendszerű hőszivattyú

Ide tartoznak a kutas és a nyiltvizes megoldások, melyek a vízben lévő energiákat víz segítségével nyerik ki, és a fűtendő oldalon is a víz a hőközvetítő közeg. A hasznosítható energia szempontjából ezek számítanak a legoptimálisabbnak, mert az összes hőszivattyú típus közül a víz-víz rendszerűek állítják elő a legtöbb hőenergiát ugyananyi befektetett elektromos energiából. Ennek oka, hogy a talajvíz hőmérséklete viszonylag magas, és ez a téli hónapokban sem változik. A kutas rendszerű hőszivattyúk telepítéséhez egy nyerő és egy nyelő kútra van szükség.

Előnye, hogy magas hatásfokon működik, könnyen tervezhető a hőnyerés mértéke, nincs szükség alternatív fűtésre, a passzív hűtés is könnyen megoldható, gazdaságos rendszer.

Hátránya, hogy komoly munkával hozható létre, hosszú előkészületek szükségesek, a működéséhez sok vizet igényel, a vizet szűrni, tisztítani kell, és a víz esetleges elapadásakor a rendszer nem üzemel.

A nyílt vízbe süllyesztett kollektor alkalmazása akkor ajánlott, ha az épület tó vagy folyó közelében áll. A rendszer telepítéséhez legalább 2 méteres vízszint szükséges. A csövekben fagyálló folyadék kering, és fontos, hogy egy-egy csőregiszter ne legyen hosszabb 100 méternél.

A vízkollektoros rendszer is könnyen telepíthető, hatásfoka egyenletes, nincs szükség víz szűrésére.

Hátránya, hogy medertisztításkor óvatosnak kell lenni.

 

Föld-víz hőszivattyúk

Ide tartoznak a talajkollektoros és a talajszondás hőszivattyúk, amik a felhasználható, kinyerhető energia szempontjából a víz-víz hőszivattyúk után a második helyen állnak. Működési elvük lényege, hogy a talajrétegben nagyjából 100 méter mélységig tárolt napenergiát és a föld belsejéből érkező geometrikus energiát használják. Passzív hűtés ellátására is alkalmasak, így nagyon kevés energia felhasználásával egész évben kellemes hőmérséklet biztosítható az épületben.

A talajkollektoros rendszerekhez szükséges csöveket a nagyjából másfél méteres mélységben kell a földbe ásni. A talajkollektorban víz és propiléngikol keveréke kering, és a talaj felszínéhez közelebbi rétegből szállítja a hőt.

Előnye a jó és nagyjából állandó hőhasznosítás, nem kell engedély a talajmunkákhoz, önállóan ellátja a ház teljes fűtését.

Legnagyobb hátránya a nagy helyigénye, a körülményes és nagy munkálatokkal járó elhelyezése, valamint az, hogy a terület árnyékoltsága esetén csökken a hatékonyság.

A talajszondás rendszer csöveiben fagyálló folyadék kering. Kis helyigényű rendszerről van szó, mely passzív hűtésre is alkalmas. Hátránya, hogy magas költséggel jár, bányakapitánysági engedély szükséges hozzá, tönkreteheti a fák gyökereit.

 

Kompakt megoldás

Ha valami miatt a szükségesnél kevesebb hely áll rendlkezésre a gépészet számára, abban az esetben kompakt rendszerek tervezésére és kivitelezésére is van lehetőség. Ennek lényege, hogy a beltéri egység, valamint a melegvíz tároló egymás fölött, egy kis egységben helyezkedik el, minél kevesebb helyet foglalva.

 

Mennyire energiatakarékos?

Nagyon sokféle hőszivattyú létezik, ezért általánosságban nem lehet meghatározni az energiahatékonyságukat, hiszen az nagyban függ attól, hogy a kompresszor szabályozható-e. Az azonban biztos hogy az inverteres szabályozású hőszivattyúkkal lehet elérni a legnagyobb mértékű energiamegtakarítást. Ennek lényege, hogy a hőszivattyú mindig azon a teljesítményen üzemel, amennyi a szükséges hőigény. Az inverteres hőszivattyúk teljesítménye 20-30 százalékig visszaszabályozható.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük