A hővisszanyerős szellőztetés

Ki ne emlékezne szüleink, nagyszüleink intelmére a téli szellőztetéssel kapcsolatban: “ne nyisd ki az ablakot, nem az utcát fűtjük!” A régi aggály még ma is indokolt, hiszen ahhoz, hogy alaposan fel tudjuk frissíteni egy lakás vagy ház levegőjét, hosszan tartó és alapos szellőztetésre van szükség. Ez viszont télen kifejezetten gazdaságtalan megoldás, nyáron pedig a friss levegővel együtt a hőség is beárad. Nem beszélve a zajról, a porról és a pollenekről, amik – évszaktól függően – szinte állandó kényelmetlenséget jelentenek. Erre a problémára lehet energiatakarékos megoldás a hővisszanyerő szellőztetés.

 

Mi a hővisszanyerő szellőztetés?

 

A hővisszanyerő szellőztető rendszer lényege, hogy a lakás vagy ház belső levegőjének hőtartalmát – ha szükséges, a páratartalmát is – újrahasznosítja. Ennek köszönhetően az épület fűtési és hűtési költsége is alacsonyabb lesz, hiszen kevesebb energiára lesz szükség a komfortérzet biztosításához. A hővisszanyerő szellőztető rendszer nemcsak gazdaságosságot, hanem megfelelő levegőminőséget is biztosít, mivel a visszaáramoltatott levegőt folyamatosan szűri. Így sem por, sem pedig pollen nem kerül be a belső levegőbe.

 

A hővisszanyerő szellőztető központi eleme – ahogyan a neve is mutatja – a hővisszanyerő, vagyis rekuperátor. Ez tulajdonképpen egy levegő-levegő hőcserélő, ami úgy nyeri vissza a levegő hőtartalmát, hogy nem engedi a keveredést. A hőcserélő mellett a rendszer működéséhez legalább két darab ventillátor szükséges. Az egyik kiszívja és a szabadba vezeti az elhasznált levegőt, a másik pedig friss levegővel látja el a helyiségeket. A rekuperátoron halad át az épület szellőző levegője, méghozzá úgy, hogy a személyekénti frisslevegő szükségletnek megfeleljen. Az előírások szerint óránként és fejenként 30 köbméter friss levegőre van szüksége az embernek, és a szellőző berendezésnek ezt normál üzemmódban elő kell állítani. Családi ház esetében a hővisszanyerő szellőztető óránként 150-300 köbméternyi levegőt képes kicserélni. Léteznek azonban ennél magasabb, 350 m3/óra maximális teljesítményű berendezések is, melyeket nem kell állandóan magas fokozaton járatni, ezáltal az energiafogyasztás és a zajszint is csökken, a gép élettartama pedig jelentősen nő.

 

A rendszer fontos elemét alkotják – a rekuperátor mellett – az úgynevezett elszívásos és befújásos helyiségek. Az elszívásos helyiségek jellemzően azok, ahol gyorsabban romlik a levegő minősége, nagyobb a párásodás esélye: fürdőszoba, konyha. A befújásos helyiségek azok, amelyeket friss levegővel áraszt el a rendszer: hálószoba, gyerekszoba, nappali, és ezekből vezetjük át a friss levegőt a többi helyiségbe. Az átvezetést zárt ajtók mellett is a leghatékonyabban, káros mellékhatások nélkül kell megoldani. Ennek érdekében fali vagy ajtóba épített szellőzőrácsokat is beépíthetünk.

 

Rekuperátorok típusai

 

Az elhasznált és a friss levegő áramlási útját tekintve a hőcserélőknek négy típusa létezik:

• Keresztáramú – ez a legegyszerűbb berendezés, a legkisebb hatásfokú és a legolcsóbb is egyben
• Kereszt ellenáramú – jó hatásfokú, gyakran alkalmazott típus
• Ellenáramú hőcserélő – magas hatásfok és ár jellemzi
• Forgódobos hővisszanyerő – ugyancsak magas hatásfokon működik, az ára ennek megfelelően magas

 

Miért válasszuk a hővisszanyerő szellőztetést?

 

Elsősorban környezetvédelmi és gazdasági okokból. És azért is, mert a középületeknél 2015 óta már csak olyan új építésű ingatlan építhető, aminek az energetikai rendszere megközelíti a passzívház építésére vonatkozó követelményeket – ez a szabály 2018. január elsejétől a lakóingatlanokra is érvényes lesz.

 

Azért is érdemes a hővisszanyerő szellőztetés mellett dönteni, amit már korábban említettünk: a korszerűtlen technológiával készült épületek természetes szellőzése nem megoldott, a hőveszteségek minimalizálása érdekében szinte hermetikusan el vannak zárva az ingatlanok a friss levegőtől. Pedig a lakótér levegőjének minősége nemcsak kényelmi, hanem fontos egészségügyi kérdés is. A hagyományos szellőztetési módszerek hatékonysága pedig erősen megkérdőjelezhető. Léteznek olyan rendszerek, melyek csak elszívásra képesek, ezek hátránya, hogy a levegőt melegen fújják az utcára, a friss levegő pedig télen nagyon alacsony hőmérsékleten kerül vissza a beltérbe. Ezt a problémát oldja meg a hővisszanyerő szellőztetés, amely visszanyeri a levegő hőtartalmát, és a friss a levegő előmelegítésére használjra. Vagyis ezzel a rendszerrel energiát és jó minőségű levegőt nyerünk egyszerre, míg a hagyományos módszereket választva mindenképp le kell mondanunk valamiről, vagy az energiáról vagy a jó minőségű levegőről.

 

A hővisszanyerő szellőztetés további előnye, hogy alkalmazása esetén kisebb és olcsóbb fűtési rendszerre lesz szüksége, hővisszanyerő szellőztetés nélkül viszont többet kell majd a fűtési rendszerre költenie.

 

A hővisszanyerő szellőztetés előnyei

• egyszerű kezelés
• megbízható működés
• tiszta levegő
• energiatakarékosság
• megfelelő légszállítás
• alacsony zajszint
• alacsony energiafogyasztás
• védelmi és kényelmi funkciók
• hosszú élettartam
• jó szabályozhatóság
• könnyű karbantartás

 

Miért fontos és mitől függ a hővisszanyerő szellőzési rendszer hatásfoka?

A hatékonyság azért fontos, mert egy alacsonyabb hatásfokkal működő berendezés nem képes kellőképpen felmelegíteni a befújt levegőt, ez pedig nem idéz elő komfortérzetet, sőt, kellemetlen huzathatást kelthet. Az, hogy milyen hatásfokkal működik a rekuperátor, az elsősorban a rendszer kialakítási módjától, valamint az alkalmazott anyagok minőségétől és a hőátadó felületek nagyságától függ. Vagyis elsősorban az alkalmazott hőcserélő betét fajtája és a rajta átáramló levegő mennyisége határozza meg a gazdaságosságot, hiszen a lassabban átáramló levegő jobban át tudja adni, és jobban fel is tudja venni a hőt a hőcserélőn keresztül.

 

A hővisszanyerő szellőztető hatásfoka soha nem lesz 100 százalékos, mert ehhez arra lenne szükség, hogy teljes egészében hőveszteség nélkül történjen meg a hőcsere, vagyis az elszívott és a befújt levegő hőmérsékletének egyenlőnek kellene lennie. Ez azonban kivitelezhetetlen, így minimális veszteség mindig lesz. A legjobb rekuperátorok 90 százalék feletti hatásfokkal is működhetnek.

 

Életmódhoz szabott rendszer

Rengeteg előnye mellett szintén a hővisszanyerő szellőztető rendszer alkalmazása mellett szól, hogy teljes mértékig az épületben élők napi ritmusához alkalmazható a működése, ezáltal gazdaságosan üzemeltethető. A rekuperátoros szellőztető rendszer ugyanis különböző fokozatokon működtethető, függően attól, hogy üres-e a ház (távolléti fokozat), a tervezettnél kevesebben (alapfokozat) vagy többen (magas fokozat) tartózkodnak-e bent, vagy épp a tervezettnek megfelelő a létszám (normál fokozat).

 

Emellett a helyiségek funkciója és száma alapján is meg lehet tervezni, hogy pontosan mekkora kapacitású hővisszanyerő szellőztető rendszere van szükség. Ehhez a következő alapértékeket kell figyelembe venni.

 

Az egyes helyiségekhez tartozó irányadó minimum-térfogatáram érték:

gyerekszoba két gyerek esetén 50 köbméter/óra

gyerekszoba egy gyerek esetén 25 köbméter/óra

lakószoba 60 köbméter/óra

hálószoba 50 köbméter/óra

konyha 60 köbméter/óra

fürdőszoba 40 köbméter/óra

WC 30 köbméter/óra

 

A hővisszanyerő szellőztető berendezések fajtái

• mennyezeti kivitel
• mennyezeti normál kivitelű rekuperátor
• falra szerelhető vagy oldalfali kivitel (függőleges vagy vízszintes csőcsatlakozással)
• forgódobos

kis teljesítményű (egy, maximum két helyiség szellőzetésére alkalmas), falba építhető, kompakt gép